Miskolci Egyetem

A Miskolci Egyetem őse a Selmecbányán 1735-ben III. Károly által alapított bányászati-kohászati tanintézet (Bergschule), ahol a világon elsőként oktattak felsőfokú bányászati-kohászati ismereteket (Freibergben 1765-től, Berlinben 1770-től, Szentpéterváron 1773-tól). Mária Terézia 1762-ben akadémiai intézménnyé szervezte az iskolát (k.k. Bergakademie). 1846-tól erdészképzés is folyt az akadémián.

A selmeci iskola példaként szolgált a későbbiekben alakult európai műszaki főiskolák létrehozásánál. A Párizsi Műszaki Egyetem 1794-ben a selmeci laboroktatás alapján szervezte meg a sajátját. A selmeci professzorok közreműködésével alapították meg Selmecbányától nem messze - Szklenón - a világ első nemzetközi műszaki egyesületét, amelyben 14 ország képviseltette magát.

1848-1850 között szünetelt az oktatás, mivel a magyar szabadságharc alatt a diákok beálltak Kossuth seregébe.

Az 1867-es osztrák-magyar kiegyezés után az oktatás nyelve az addigi német helyett a magyar lett, s az intézmény neve Magyar Királyi Bányászati- és Erdészeti Akadémiára változott.

1920-ban, a trianoni békeszerződés után Selmecbánya Csehszlovákia része lett, így az Akadémia költözni kényszerült, Sopron adott helyet a hontalan iskolának.

A Magyar Országgyűlés 1949. évi XXIII. törvényében elrendelte, hogy "a felsőfokú műszaki szakképzés fokozása céljából Miskolcon Nehézipari Műszaki Egyetemet kell létesíteni. Az egyetem bánya- és kohómérnöki karra tagozódik". Így 1949-ben létrejött Miskolcon az az egyetem, amely a Sopronból áttelepült Bánya- és Kohómérnöki Karból, valamint a frissen alapított Gépészmérnöki Karból állt.

Miskolcon 1949. szeptember 18-án volt az első tanítási nap. 1950 februárjában kijelölték az egyetem mai helyét mintegy 85 hektárnyi területen. Megkezdődött az építkezés, és az első tanulmányi épületeket már 1951 őszén használatba is vehették az oktatók és a hallgatók. Az első miskolci diplomakiosztó ünnepségen 1953-ban 236 bányagépész, kohász és szerszámgépész hallgató kapta meg a diplomáját.

Az oktatási rendszer változtatása iránti igény hozta létre a szándékot, hogy a műszaki karokat társadalomtudományokat oktató karokkal, szakokkal egészítsük ki.

1981-ben nagy változások kezdődtek az egyetem életében. Ekkor indult meg a jogászképzés, mely 1983-tól önálló fakultásként működik.

Ekkor fogalmazódott meg az a cél, hogy az egyetem a klasszikus értelemben vett universitas szintjére fejlődjék. Ilyen jellegű intézmény létrehozására ekkor az országban szinte egyedülállóan Miskolcon volt lehetőség, ahol a műszaki karok tanszékei között már meglévő társadalomtudományi stúdiumok (jog, filozófia, szociológia, közgazdaságtan, stb.), illetve a Nyelvi Intézet megléte biztosította az alapot az új karok létrehozásához.

A fejlődés következő lépcsőfoka az 1987-ben beinduló közgazdászképzés, melyet a Gazdaságtudományi Kar létrehozása követett 1990-ben.

A különböző tudományok oktatásának összefogása az egyetem keretein belül kiemelkedő lehetőségeket nyújt az itt tanulni, kutatni vágyóknak. Az egyetem egyes tanszékei, intézetei több karon, szakon tanítanak. A hallgatóknak lehetőségük van több szakon párhuzamosan tanulmányokat folytatni. Ilyen esetben az egyes karok egymás között elfogadják a mindkét kar által megkövetelt tantárgyakból a valamelyiken azonos tárgyból letett vizsgát. A hallgatók más karon, szakon oktatott tantárgyat is tanulhatnak akkor is, ha az adott karon a teljes képzésben nem vesznek részt. Ily módon a hallgatói igények mind teljesebb kielégítésére van lehetőség. (Az egyetem karai kölcsönösen kedvezményt biztosítanak 66 %-os mértékben a párhuzamos képzésben résztvevő hallgatóknak a költségtérítésben.)

Az egyetem neve 1990. július elsejével Miskolci Egyetemre (rövidítése: ME) változott.

1992-ben alakult a Bölcsészettudományi Intézet, amely 1997 szeptemberében emelkedett kari rangra.

1997-ben a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola miskolci tagozata - a főiskolától való leválását követően - egyetemünkhöz csatlakozott a Miskolci Egyetem Bartók Béla Zeneművészeti Intézeteként.

A felsőoktatási törvényben kívánatossá nyilvánított egyetemi integráció eredményeképpen a sárospataki Comenius Tanítóképző Főiskola 2000. január 1-jétől a Miskolci Egyetem főiskolai kara lett.

Sárospatakon 1531-ben Perényi Péter alapított iskolát, amely kezdetben alsófokú, úgynevezett triviális iskolaként működött. 1650-ben Lorántffy Zsuzsanna és fia, Rákóczi Zsigmond Sárospatakra hívta a nagyhírű, magyar származású cseh-morva pedagógust, Comeniust, aki 1654-ig tartózkodott Sárospatakon, s jelentette meg pedagógiai munkáit.

Sárospatakon 1857. november 16-tól indult önálló tanítóképzés a pataki kollé-gium keretein és épületén belül. Jelenleg a tanítóképző az 1911-1913 között Lechner Jenő és Warga László tervei alapján átépített épületben működik, 2000. január 1-től mint a Miskolci Egyetem kara.

Az Egészségtudományi Intézet főiskolai szintű alapképzése védőnő szakkal 2001-ben létesült, és 2004 szeptemberétől gyógytornász szakon is megindul a képzés.

Az egyetem folyamatos fejlődése, átstrukturálódása intenzív és töretlen az utóbbi években, melynek célja, hogy megfeleljen a XXI. század követelményeinek.

A Miskolci Egyetem 1999-ben ünnepelte 50. születésnapját, de történelmi múltja 268 évre nyúlik vissza.

A Miskolci Egyetemen - karonként változóan - többféle szintű képzés folyik. Ezek az alábbiak:

• akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú szakképzés
  
• alapképzés (főiskolai vagy egyetemi szinten)
  
• kiegészítő képzés (főiskolai végzettségre épülő egyetemi képzés azonos szakon)
  
• szakirányú továbbképzés (főiskolai vagy egyetemi végzettségre épülő képzés más szakon)
  
• doktori képzés (PhD).
  
  

Az egyetem hét karán és két intézetében közel hatvan szakon folyó oktatás bőséges lehetőséget biztosít párhuzamos képzésre. Mint az ország minden felsőoktatási intézményében, úgy itt is költségtérítéses a második képzés, de egyetemünk hallgatói e képzési formában harmadáron tanulhatnak. A legtöbb szakon lehetőség van arra, hogy hallgatóink külföldi egyetemeken részképzés keretén belül teljesítsék a félévi követelményeket.

A Miskolci Egyetem (az országban egyedülállóan) városon kívüli, kb. 82 hektár alapterületű területen önálló városrészként (campus) épült ki. Ez lehetővé teszi az infrastruktúra korszerűsítését és bővítését, melyet az itt tanuló több mint 14000 diák és közel 2000 oktató és dolgozó is egyre inkább igényel. Az egyetem folyamatban lévő korszerűsítő beruházásai mellett a közeljövő tervei között kétágyas diákhotel, uszoda és bevásárlóközpont építése is szerepel.

A Felsőoktatási Fejlesztési Program keretében eddig megvalósultak közül említést érdemel a teljes informatikai rendszer megújítása, az egyetem új főbejáratának megépítése, az A/1 tanulmányi épület felújítása, 2 db 300 fős és 1 db 400 fős új előadóterem építése, a C/2 műhelycsarnokban könyvtár, valamint 80 fős speciális (kör alakú) előadóterem megépítése, az E/1 kollégium emeletráépítése és teljes belső rekonstrukciója, a Továbbképzési Központ új szárnnyal való bővítése és felújítása, autóparkoló bővítése.

A Miskolci Egyetemen 1998 őszén kezdte meg működését az Európai Tanulmányok Központja, amely négy témakörben - jogharmonizáció, gazdasági integráció, politikai integráció és az EU intézmények története - nyújt az egyetem hallgatóinak EU ismereteket az alapképzés és a posztgraduális képzés keretében. Az oktatás nem csak magyar, hanem több területen idegen, főként angol nyelven is folyik, melynek keretében a hallgatók sokrétű ismereteket szerezhetnek az Európai Unió történetéről, jelenlegi működéséről és a csatlakozási követelményekről.

A főiskolai kar alapfeladatként tanítókat és óvodapedagógusokat képez, ezen túl fejlesztő és alkalmazott kutatásokat végez. Őrzi és gazdagítja több évszázados hagyo-mányait. Részt vállal a határainkon kívül élő magyarság kulturális életének ápolásában, s a régió szükségleteinek megfelelően a diplomások továbbképzését, valamint a szű-kebb és tágabb környezet művelődését segíti.

A Comenius Tanítóképző Főiskolai Karon folyó pedagógusképző és kutatómunkát a nyelvi-irodalmi, neveléstudományi, természettudomány, művészeti-nevelési, informatikai és testnevelési tanszék végzi.

A hallgatók és oktatók munkáját a közel 150 ezer írott-nyomtatott és más jellegű dokumentumot tartalmazó főiskolai könyvtár segíti, mely a régióban pedagógiai szak-könyvtári funkciót is betölt. A könyvtár muzeális értékű könyvgyűjteménnyel is ren-delkezik.

A főiskolai kar gyakorló iskolája az Árvay József Gyakorló Általános Iskola.

A főiskolához 340 fős kollégium tartozik. A hallgatók részére aktív sportolási lehetőséget biztosítanak és segítik a színvonalas szabadidő eltöltést.

A hallgatók a főiskolán angol, német, francia, eszperantó, orosz és olasz nyelvet tanulhatnak.

Az egyetemről részletes információ olvasható a http://www.uni-miskolc.hu Web-oldalon.